|   Az Uralothek alapján |   |       | 
| finn | kuusi 'sechs' | Gen. kuuden | |||||
| észt | kuus 'sechs' | Gen. kuue | |||||
| számi/lapp | L | kuhtta 'sechs' | |||||
| N | gutˈtâ -đ- 'sechs' | Gen. -đ- | |||||
| Not | kuht 'sechs' | 158 | |||||
| Kld | kutt 'sechs' | 158 | |||||
| T | kutt 'sechs' | 158 | |||||
| K | kutt 'sechs' | ||||||
| mordvin | E | koto 'sechs' | |||||
| M | kota 'sechs' | ||||||
| mari/cseremisz | KB | kut 'sechs' | |||||
| U | kut 'sechs' | Subst adj. kuδə̑t | |||||
| udmurt/votják | S | kwat́ 'sechs' | |||||
| G | kwat́ 'sechs' | Wichm [wotj] | |||||
| komi/zürjén | S | kvat́ 'sechs' | |||||
| P | kvat́ 'sechs' | ||||||
| P | kvajt 'sechs' | ||||||
| PO | kvat́, kvat 'sechs' | ||||||
| hanti/osztják | V | kut 'sechs' | OL: 101 | ||||
| DN | χot 'sechs' | ||||||
| O | χut 'sechs' | ||||||
| manysi/vogul | TJ | kat 'sechs' | MSFOu: 127:153 (Kannisto mitg. Liimola) | ||||
| KM | kōt 'sechs' | MSFOu: 101: 54, 55, 266, 299, 376, 398 (Kannisto – Liimola) | |||||
| KU | χōt 'sechs' | MSFOu: 101: 54, 55, 266, 299, 376, 398 (Kannisto – Liimola) | |||||
| P | kōt 'sechs' | MSFOu: 101: 54, 55, 266, 299, 376, 398 (Kannisto – Liimola) | |||||
| So | χāt 'sechs' | ||||||
| magyar | hat 'sechs' | ||||||
| ÚESz. | hat | ||||||
A finn és lapp számnév sem a szó belseji mássalhangzó, sem az első szótagi magánhangzó szempontjából nem feleltethető meg a többi FU nyelv szavainak. A finn t ~ d fokváltakozás a *tt ~ *t és *t ~ *δ váltakozási sorok keveredésével magyarázható; a lapp -tt- → -d- fokváltakozás szabálytalan.
A votják és zürjén szavak feltételezett őspermi alakjában *ku̯o̭ť (< *ko̭ť) a -t a korai őspermi tővégi magánhangzó (< FU *e) palatalizáló hatásával függhet össze.