Uralonet

nä, ne, ? ni FP U 'ez, az (pron)' de 'dieser; ?der, jener' en 'this, that (pron)'

UEW № 588 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: -

Set of correspondences


Finnish			nämä 'diese'
			näin 'so'
			ne 'jene'
			niin 'so, ebenso'

Estonian			nemad 'sie'
			nee 'sie, dieselben'
			need 'sie, dieselben'

Saami/Lappish	L	?	nappu 'vielleicht (am Satzschlusse), wirklich (in Fragen)'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 271
	L	?	nāv 'so auf diese Weise'
	N	?	nā ~ nāvt 'so auf diese Weise'
	N	?	nâbbŏ 'so then'	bbŏ? '?'
	N	?	nie ~ nievt 'like that, in the same way as that'
	Not	?	nȧ̀it̨ 'so auf diese Weise'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 271
	T		nɑ̄_itt 'so auf diese Weise'		Kuollan: 1159

Mordvin	E		ńe 'diese'
	E		ńet 'diese'
	M		ńä 'diese'
	M		ńat 'diese'

Mari/Cheremis	KB		ninə 'diese, ?der, jener'
	U		nine 'diese, sie'
	B		nine, nə̑ne 'diese, sie'

Komi/Zyryan	S		nije̮ 'sie'
	V		naja 'sie'
	V		naje̮ 'sie'
	V		na din 'zu ihnen'	dine̮ 'zu'
	P		ena 'diese'	e 'Dem.Pron.'
	P		nija 'sie'
	PO		e·na 'diese'	e 'Dem.Pron.'

? Khanty/Ostyak	V		-nät -nat 'dieser, jener'		Ostjakisches: 598
	V		öγil-nät 'tyttärensa kera; mit seiner Tochter'	öγil 'Tochter'
	V		păγəl-nat 'poikansa kera; mit seinem Sohn'
	O		-nȧ 'dieser, jener'		MSFOu: 128:330 (Karj-Vértes)
	O		χat-nȧ 'in das Haus'	χat 'Haus'
	Šerk		năŋ nataŋen 'mit dir'		Steinitz, OstjChr2: 149

? Mansi/Vogul	TJ		ōš-nā· 'zur Stadt'		MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
	TJ		kül-nɑ̄·l 'aus dem Haus'
	TJ		ɑ̄·mpnɑ̄t, lomnāt 'mit dem Hund, mit meinem Pferd'
	KU		χāp-nə 'in das Boot'		MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
	KU		ūs-nəl 'von Tobolsk'	ūs 'Stadt, Tobolsk'
	P		wor-nə 'in den Wald'		MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
	So		lāγləm-na 'an meine Füße'		MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
	So		śēp-nəl 'aus der Tasche'

? Hungarian	reg		-ni, -nyi 'zu'
	reg		-nek, -nak 'gegen, auf zu, auf...los'
	reg		-nől, -nól, -nűl, -núl 'von'
	reg		-nott, -nött, -nitt, nëtt 'bei'

? Nenets/Yurak	OP		(mań) ńān 'zu mir'		Juraksamojedisches: 300
	OP		mań ńān ~ nāan 'bei mir'
	OP		mań ńāδan 'von mir'

? Enets	Ch		ne 'zu, gegen'
	Ch		nero 'von'
	B		nie 'zu, gegen'
	B		nene 'bei, mit'		Castrén, SamGr: 583
	B		nedo 'von'

? Selkup	Ta		na 'der, jener'
	Ta		nîî 'dorthin'
	Ta		nîînʔe 'dorthin, von dort'
	N		na 'вот'
	N		ní, nî, neka 'dorthin'
	N		nín 'dorther, von dort'
	N		nend 'hier'
	Ke		na 'jener'
	Ke		nii, nittja 'dorthin'
	Ke		nittjan, nittjátagan 'dort'

Commentaries

A finn mä, észt ma, cseremisz n és zürjén ja, je̮ névmásképzők. Az észt d többesszám-jel. A lapp vt módjel. Az ugor nyelvekben a t, tt lokatívusz-, az l ablatívuszrag, a magánhangzóra végződő toldalékokban eredeti *k rejlik. Az osztják nataŋ- alakban az aŋ hangkapcsolat szervetlen elem. A magyar -nek k hangja vagy a *k latívuszrag *kk változatából keletkezett, vagy pedig nyomatékosító elem (vö. -ig < -ik '-ig').

A finn, mordin, cseremisz és zürjén nyelvben a névmás többes számú jelentést vett fel a finn tämä, mordvin ťe és cseremisz ti 'ezek' alakokban (<*tä ~ *te ~ *ti 'ez, az' U), továbbá távolra mutató jelentést a mordvin śe 'az; az ott; az egyik' (< *će ~ *ći 'ez, az' U) és a zürjén sije̮ 'ő; az' (vö. *sȣ̈ 'ő FU) alakokban. A lapp szó csak akkor tartozhat ide, ha eredetileg palatális hangrendű volt (lásd még *na 'ez itt, ez ott' FU).

Az ugor esetragok közül a palatális változatok az eredetiek, a veláris változatok hangrendi illeszkedés eredményei.

A szölkup na 'a, az' névmást lásd még a *no 'az' FV, ? U alatt.

Az osztják, vogul., magyar esetragok és a szamojéd névutók csak akkor vonhatók ide, ha mutató névmásra vezethetők vissza.

A nä 'ez, az' FP, ? U névmással az alábbi szavak egyeztethetők még: votják G no : no-mi̮r-no 'semmi', no-kiń-no 'semmi, senki' | zürjén Peč. nem : ńi-ne̮m 'semmi' | osztják (579) ne : O neməsȧ 'semmi', Kaz. nem : nem χŏjat 'senki' | vogul (Kann —Liim: MSFOu 101: 67) So. nē-: nēmat 'semmilyen', (VNGy 1: 164) N nēm: m. χåtpä 'senki' | magyar në (felszólító módú állítmány mellett) 'nem', nëm 'nem', né-: néha 'néha', néhol 'néhol'.

A tő belseji magánhangzó *ä, *e (és talán *i, vö. finn. niin 'így' stb.) hangokra vezethető vissza. A tő belseji magánhangzó-képviselet szabálytalan volta ellenére nem számolhatunk uráli (vagy finnugor) alapnyelvi n + palatális magánhangzóból álló, eltérő eredetű mutató névmással.

Az osztják és vogul személyes névmások 2. személyű n elemet tartalmazó alakjának — osztják (OL 189, 211, 83) Sg.2 V nö̆ŋ, Du.2 V nin, P1.2 nəŋ; vogul (Kann. mitg Liim: FUF28: 20, 22) Sg.2 TJ näw, nüw, Du.2 KU nin, Pl.2 TJ nän — mutató névmásból való származtatásához (Ojansuu AUFA 1/3: 82—3; Fincziczky NyK 47: 366; Lakó NyIOK 1: 220—23; Lakó ALH 1: 365—6) még további vizsgálatok szükségesek.

Bibliography

Lakó: ALH 1: 355, 365 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
N.Sebestyén : ALH 7: 334
Ojansuu: AUFA 1/3: 82 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Balázs: CSIFU 1: 42 = Congressus Secundus Internationalis Fenno-Ugristarum (1965). Helsinki 1968.
Winkler: Der Uralaltaische Sprachstamm 58.00
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
E.Itkonen: FUF 31: 172, 216, 245 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Simonyi: Hat 1: 8, 355 = Simonyi, Zsigmond, A magyar határozók. 1–2. Budapest 1888–1892.
Fokos: KSz 8: 326 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
E.Itkonen: LpChr 147 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
Baboss: Melich-Eml 24.00
Szinnyei: MNy 22: 256, 32: 217 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Csűry: MNy 25: 13 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Sándor: MNy 33: 181 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Juhász: MNy 39: 313 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
T.A.Szabó: MNy 48: 112 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Mészöly: MNy 4: 319, 5: 263, 358, 6: 210 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Bárczi: MNy 65: 420-1 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Liimola: MSFOu 127: 64, 66, 68-9, 71, 91, 98, 1 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Lehtisalo: MSFOu 72: 129 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Lakó: NyIOK 1: 213, 217, 221 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Mészöly: NyK 40: 298, = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 71: 104 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Simonyi: Nyr 14: 487 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Fokos: Nyr 36: 22, 39: 158 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Mészöly: NytörtFejt 21 = Mészöly, Gedeon, Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján. Szeged 1942 (Acta Universitatis Szegediensis. XIV).
Mészöly: ÓmSzöv 164 = Mészöly, Gedeon, Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest 1956.
Steinitz: OstjChr2 149.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Uotila: SyrjChr 122 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
D.Bartha: Szóképz 93
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Klemm: TörtMondt 199 = Klemm, Antal, Magyar történeti mondattan. [3 Hefte] Budapest 1928, 1940, 1942 (MNyK II, 6).
Berrár: TörtMondt 34, 35 = Berrár, Jolán, Magyar történeti mondattan. Budapest 1957 (EMNyF).
E.Itkonen: UAJb 28: 64, 73, 34: 199 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
Rédei: Vir 1970: 47 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
Rostek: Wörter und Sachen 18: 100, 103-4