Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćerɜ FU    'szürke'  de 'grau'  en 'grey'



    UEW № 62 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Färbe


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/UdmurtischSӡ̌́ar 'Morgendämmerung'
    Sʒ́arekti̮- 'verbleichen, blaß werden'MSFOu: 65:34 (Wichmann mitg. Uotila)
    Jʒ́ar 'Morgendämmerung'MSFOu: 65:34 (Wichmann mitg. Uotila)
    Kźar 'Morgendämmerung'
     
    Komi/SyrjSʒ́or 'grau grauhaarig'
    Pʒ́or 'grau grauhaarig; unreif (Beere)'
    POʒ́o·riʒ́ 'недоспелый, недозрелый (о ягоде)'
     
    Mansi/WogulischKsir 'Dämmerung, Abendgrauen, Morgen, Tagesanbruch'
    Pšir 'Dämmerung, Abendgrauen, Morgen, Tagesanbruch'VNGy: 2: 0231, 697
    Nsēri 'Dämmerung, Abendgrauen, Morgen, Tagesanbruch'
     
    Ungarisch szűr 'Bauernmantel, Grobtuchmantel'
     szürke 'grau,'
    Altszir 'grau; braun, tiefschwarz'
    Altzyr 'grau' BesztSzj. 1380-1410
    Altzir 'grau' SchlSzj. 1400-1410
    Altzewrke 'grau; braun, tiefschwarz'OklSz 1538


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar ke képző.

    A magyar szűr 'durva szövetből készült kabát' a szűrköpönyeg, szűrcsuha, szűrguba stb. összetételekből keletkezett elvonással: ezekben az előtag eredetileg a szövetfajta színére vonatkozott. A szó szláv nyelvekből való származtatása (Tagányi: Századok 27: 323) — vö. cseh šer 'durva, szürke szövet' — nem fogadható el (Kniezsa, SzlJsz. 1/2: 955).

    A magyar szürke 'szürke' szó törökből való származtatása (Pais: MNy. 31: 336) — vö. toboli tatár sur 'kékesszürke', kazáni tatár so̭ro̭ 'szürke' — a török szó veláris hangrendűsége miatt nem fogadható el.

    A többek által (MUSz. 321; VglWb. 677; Genetz: JSFOu. 16/3: 2; Wichmann: FUF 11: 279; ESK) idevont lapp čuorggad, čurggis 'fehér, szürke' és osztják sur 'szürke' szavak első szótagbeli veláris magánhangzójuk miatt nem tartoznak ide.



    Literatur
    • ÁKE 538 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 11: 279 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Genetz: JSFOu 16/3: 2 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 321 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Uotila: SyrjChr 72 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 677 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 80 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.