Az Uralothek alapján |
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
| finn | pää 'Kopf, Haupt' | ||||||
| észt | pea 'Kopf, Haupt' | ||||||
| pää 'Kopf, Haupt' | |||||||
| számi/lapp | N | bagŋe -āŋ- 'the thickest part of the reindeer antler, by the head' | |||||
| mordvin | E | pe 'Ende' | |||||
| E | pä 'Ende' | ||||||
| M | pe 'Ende' | ||||||
| udmurt/votják | S | pum 'Ende, Grenze, Spitze' | |||||
| K | puŋ 'Ende, Grenze, Spitze' | ||||||
| G | pum 'Ende, Grenze, Spitze' | ||||||
| komi/zürjén | S | pon 'Ende; Anfang, Spitze' | |||||
| Peč | pom 'Ende; Anfang, Spitze' | ||||||
| PO | pon 'Ende' | ||||||
| manysi/vogul | TJ | päŋ 'Kopf, Haupt' | WV: 33 | ||||
| KU | päŋk 'Kopf, Haupt' | ||||||
| P | päŋk 'Kopf, Haupt' | ||||||
| So | puŋk 'Kopf, Haupt' | ||||||
| magyar | fej 'Kopf, Haupt' | Akk. fejet | |||||
| fő 'Kopf, Haupt' | |||||||
| ÚESz. | fej | ||||||
| ÚESz. | fejal | ||||||
| ? nyenyec | O | ṕa- 'anfangen, beginnen' | 373 | ||||
| ? enyec | K | pεʔ 'Ende, Gipfel, Äußerstes' | NyK: 66:282 (Mikola) | ||||
| nganaszan | feai 'Ende, Gipfel, Äußerstes' | ||||||
| feae 'Ende, Gipfel, Äußerstes' | |||||||
Jukagir punke 'domb' < uráli
Vö. altaji *beŋ́i ~ *peki : török beŋi , ótörök mäŋi , oszmán bäjn 'agy', jakut mäji 'fej, agy', mongol heki (*φeki) 'fej, kezdet', mandzsu feχi 'ész, agy', nanáj pēje 'homlok'.
A lapp szó idetartozása jelentéstani nehézségeken kívül azért is bizonytalan, mert nehezen választható el a L puokŋē 'kemény, fehér anyag egy szarvban, agancsban vagy csontban' szótól, amely veláris vokalizmusra utal.
A vogulban *ŋ > ŋk változás történt.
A vogul szó hangalakja egybeesett a 'fog' jelentésű szóval (lásd *piŋe 'fog (fn)' FU).
A magyar fej szó elvonás a birtokos végződéssel ellátott fejem stb. alakokból.
A nyenyec és enyec szavak idetartozása kérdéses, mivel csak igeként fordulnak elő.