Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. puwɜ- (puγɜ-) U    'fúj'  de 'blasen'  en 'blow (v)'



    UEW № 830 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Időjárás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mordvinEpuva- 'blasen, an-, wegblasen; durch Anblasen heilen'
     
    mari/cseremiszUpue- 'blasen, wehen'
    Bpue- 'blasen, wehen'
     
    hanti/osztjákVpŏγ- 'blasen'OL: 83
    DNpŏw- 'blasen'OL: 83
     
    manysi/vogulTpow- 'blasen'Kannisto, Mskr
    LUpūw - 'blasen'Kannisto, Mskr
    LUpu- 'blasen'
    Sopuw- 'blasen'Kannisto, Mskr
     
    magyar fúj- 'blasen, anblasen, anhauchen, (an)wehen'
     fú- 'blasen, anblasen, anhauchen, (an)wehen'
     fuvall- 'sanft blasen'
     fölfúvód- 'sich aufblasen'
    ÚESz.fúj
     
    nyenyecOpū- 'blasen (der Mensch) wehen (der Wind)'Juraksamojedisches: 368
     
    enyecChfueŋa- 'blasen'
    Bfuasa- 'blasen'
     
    nganaszan fuaľiʔé- 'blasen'
     fuarú- 'blasen'
     
    szölkupTapuunga- 'blasen'MSFOu: 49:176 (Donner)
    Typūa- 'blasen'MSFOu: 49:176 (Donner)
    Kepuuwa- 'blasen'MSFOu: 49:176 (Donner)
     
    kamassz pɯʔ- 'pusten, blasen'
     
    kojbál публя 'blasen'Janhunen, SW:129 (Janhunen)
     
    mator халнамъ 'blasen'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: török ǖr- , mandzsu-tunguz *püw- : tunguz huv-, hub-, hup- , even χu- , mandzsu fulge 'fúj', középmongol hüliye- (< *pülige-).

    A nyenyec ŋa, sa, nganaszan liʔé, rú és szölkup nga, wa képzők. A magyar fúj- szó j eleme hiátustöltő hang, ami a magánhangzóközi helyzetben kiesett v helyén alakult ki.

    Hangutánzó/hangfestő.

    A zürjén Skr. pa 'játéksíp gyerekeknek' szó (Lytkin: UAJb. 40: 233) nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Lehtisalo: FUF 21: 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 48 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 59 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 177 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 540 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 437 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 23: 93, 25: 184 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 26 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • Lindström: Suomi 1852: 75
    • Janhunen: SW 128 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 100 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.