Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. rȣčkɜ (rȣškɜ) FU    'törékeny, merev, rothadt, korhadt'  de 'zerbrechlich, spröde, faul, morsch'  en 'breakable, stiff, rotten, dry-rotten '



    UEW № 865 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Spröde


    Set of correspondences
     
    ? Finnish rohka 'hauras, murea; spröde, mürbe, locker'SKES
     rohka 'omogen frukt, kart; unreife Frucht'
     
    ? Karelian ruohka 'hauras, hapera; spröde, zerbrechlich'?: 1881:134 (Genetz)
     
    ? Mari/CheremisKBraška 'zerbrechlich, spröde (Holz, Eisen)'FUF: 16:203 (Wichmann)
    Craška 'zerbrechlich, spröde (Holz, Eisen)'FUF: 16:203 (Wichmann)
     
    Udmurt/VotyakGǯị̑ž 'verfault, morsch (Zeug)'FUF: 19:86 (Wichmann, mitg. Toivonen)
     
    Komi/ZyryanSri̮ž 'nicht dauerhaft, faul, verfault (z. B. Zeug, Leder)'Wied [syrj]
    Sre̮š 'zerbrechlich, brüchig, spröde'Wied [syrj]
     
    Khanty/OstyakOrȧ̆s 'spröde, zerbrechlich (Schneidegerät, Holz)'< Komi/Zyryan
    Nirăš 'spröde, zerbrechlich (Schneidegerät, Holz)'< Komi/Zyryan
     
    Mansi/VogulPruš 'spröde (Holz)'< Komi/Zyryan
    Soris 'spröde (Holz)'< Komi/Zyryan
     
    ? Hungarian roshad- 'langsam vergehen'
     rossad- 'langsam vergehen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A magyar had képző.

    Az első szótagbeli a hangja miatt a cseremisz szó idetartozása bizonytalan.

    A magyar szó csak eredeti *čk esetén tartozhat ide.

    Lehetséges, hogy a szó a rothad- 'rothad, elrothad, korhad, oszlik' alak- és jelentésváltozata, vagy a rothad- és roskad- 'összedől, összerogy; (nyj.) szétmegy, mállik, omlik, rothad' igék egybeesése útján keletkezett.




    Bibliography
    • Fokos-Fuchs : ALH 3: 234
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 16: 203 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 86, 32: 63 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Kálmán: MNy 58: 82 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Uotila: MSFOu 65: 48 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Fokos-Fuchs : NyK 55: 19 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Rédei: SLW 143 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.