Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. tiŋe (tüŋe) FU    'tő (fáé)'  de 'Stammende, dickes Ende des Baumes'  en 'base of a tree, stump '



    UEW № 1053 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Pflanzenteile


    Set of correspondences
     
    Finnish tyvi 'Stammende, Baumstamm, dickes Ende'Gen. tyven
    regtykö 'nach, zu'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
    regtüö 'nach, zu'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
    regtüä 'nach, zu'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
    regtüke 'nach, zu'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
    regtühö 'nach, zu'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
    regtüjö 'nach, zu'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
    regtykönä 'bei, an, neben'MSFOu: 150:421 ff (Tuomi)
     
    Estonian tüvi 'unteres, dickeres Ende (eines Stammes od. Stengels)'Gen. tüve
     tüü 'dickeres Ende des Stammes od. Stengels, Stumpf, Stoppel'
     
    Mordvin t́e- 'in die Nähe, zu'
     t́ej- 'in die Nähe, zu'
    Et́em 'mir'
    Et́eń 'mir'
    Et́eńiń 'mir'
    Et́et́m 'dir'
    Et́eńt́ 'dir'
    Et́eńet́ 'dir'
    Mt́ejs 'in die Nähe, zu'
    Mt́ejsa 'in der Nähe, neben, bei'
    Mt́ejeń 'mir'
    Mt́et́ 'dir'
    Mt́ejet́ 'dir'
     
    Mari/CheremisKBtəŋ 'Stammende dickes Ende eines Baumes; Anfang; Grund(einer Sache); Flußmündung'
    Utüŋ 'Stammende dickes Ende eines Baumes; Anfang; Grund(einer Sache)'
    Btüŋ 'Wurzelende'
     
    Udmurt/VotyakSdiŋ 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)'
    Sdiń 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)'
    Kdiŋ 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)'
    Kdiń 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)'
    Gdi̮ń 'unterer, dicker Teil des Baumstammes, der fleischige, dicke Wurzelstamm mancher Pflanzen (wie Rettich, Rübe, Kren)'
     
    Komi/ZyryanSdin 'dickes Ende (des Baumes)'
    Sdini̮n 'bei, an (Dat.)'
    Pdi̮n 'dickes Ende (des Baumes)'
    POdinɵ·n 'bei'
     
    Hungarian  'Stamm, Stock; Wurzel, Ansatz, Fuß'Akk. tövet
     -től ~ -tól 'von'Px1Sg, Px2Sg, Px3Sg. tőlem, tőled, tőle


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: török *töŋ : ótörök töŋörge 'fatörzs', baraba tönök , csuvas tunkata, tumkata 'fatörzs'; mongol tüngke 'elszaporodott árvalányhaj' > török döng 'támasz, támogatás'; korják tuŋk 'a szár, tő vége, vastag vég'.

    A finn tykö, tykönä k eleme valószínűleg a taa (~ nyj. taka) 'hátra', takana 'hátul' k elemének analogikus hatásával magyarázható.

    A finnugor nyelvek egy részében a toldalékolt alakok önálló, külön nyelvi folyamatok során névutókká, valamint ragokká fejlődtek. A finn tyvi megfelelőinek ragos alakjai egyes balti-finn nyelvekben névutói szerepben is használatosak, pl. karjalai tyves, tyveh '-tól, -től; -hoz, -hez', votják tüve, tüvve '-hoz, -hez', tüven, tüvven '-nál, -ra' (Stoebke, Verhältniswörter in den ostseefinnischen Sprachen UAS 93: 92, 151, 152). — A mordvin ťe-, ťej- alapszó csak névutókban és ragokban fordul elő (Paasonen mitg. Posti: Vir. 1937: 286). — A votják diŋ ragozott alakja szintén raggá vált (ńị̑n '-nál', ńe '-hoz', lásd Rédei, Postp. 64). — A magyarban a  -ablatívuszragos alakjából névutón keresztül határozórag (től, illeszkedéssel: tól) keletkezett.

    Hunfalvy (MNszet. 3: 364), Halász (NyK 23: 265) és Setälä (FUFA 12: 30) a következő szamojéd szavakat vonta ide: enyec tabo, taima, nganaszan tofi, szölkup tab, tava, kamassz tavu 'fatörzs'. Ez azonban a szavak eredeti első szótagi veláris magánhangzója és szóbelseji mássalhangzója miatt nem fogadható el.

    A nyenyec ta- : tasīʔ 'lefelé', tanen 'lentről' és kamassz the- : theže 'le(felé)' (Setälä: FUFA 12: 21; JSFOu. 30/5: 30 ?-lel) eredeti velaritásuk miatt nem vonhatók ide.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 167.00 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: AUU 1/4/1965: 151 = Acta Universitatis Upsaliensis. Nova Series. Acta Societatis Linguisticae Upsaliensis. I–, Stockholm – Göteborg-Uppsala 1963–.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Paasonen: MordChr 140 = Paasonen, H., Mordwinische Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischem Abriss. 2. Auflage (1953). (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. IV)
    • Wichmann: MSFOu 21: 21 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 227 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Lindström: Suomi 1852: 98
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 404 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.