Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tappa- U    'topog; üt, kopog'  de 'mit den Füßen stampfen; schlagen, pochen, klopfen'  en 'stamp (one's feet); strike, knock'



    UEW № 1025 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn tappa- 'totschlagen; ermorden; schlachten'
     tappele- 'sich schlagen, kämpfen'
     taputta- 'klopfen, klatschen, streicheln'
     
    észt tapa- 'töten, schlachten, blutig machen'
    Srīht tap̄- 'puida; dreschen'SKES
     
    mordvinEtapa- 'schlagen, so, daß eine Wunde od. irgendein Merkmal nach dem Schlage entsteht; zerschlagen, zerbrechen, zertreten, niedertreten'Beitr:103
    Mtapa- 'schlagen, prügeln'Ahlqvist, MMdGr
    Mtapa- 'schlagen, so, daß eine Wunde od. irgendein Merkmal nach dem Schlage entsteht; zerschlagen, zerbrechen, zertreten, niedertreten'Beitr:103
     
    udmurt/votják ?tap-tap : śures tap-tap ľogemi̮n 'дорога плотно утоптана'URS
    Stapi̮rti̮- 'топтать'URS
    S?tapi̮rt- 'stampfen (vom Pferd)'
     
    komi/zürjénVUtapki̮- 'идти тихонько, не спеша, мягко ступая лапами'
    Udtap-tap kar- 'einigemal klopfen, schlagen'kar- 'machen'
    Stapki̮- 'erhaschen (in die Hände, wie eine Zange)'
    Ptapki̮- 'einen in den Rücken stoßen'
     
    magyar tapod- 'treten, zertreten'
     tapoѕ- 'treten'
     tapѕol- '(in die Hände) klatschen'
    regtipod- 'treten, zertreten'
    regtopp 'lépés; Schritt, Tritt'
    regtop 'a lábfej alsó része; Teil des Oberfußes; láb; Fuß'
    regösszetop- 'összetapos; zertreten, zerstampfen'
    regtop 'lépés; Schritt, Tritt'
    regtapp 'lépés; Schritt, Tritt'
    regtap 'lépés; Schritt, Tritt'
     
    nyenyecOtapar- 'mit dem Fuß treten, stoßen; ein Bein stellen'Juraksamojedisches:466
     
    szölkupTatapi̮r- '(mit dem Fuß) stoßen'Erd
    Tatappol- 'stoßen'
    Tataperna- 'mit den Füßen stoßen'
    Btaperna- 'mit den Füßen stoßen'
    Ntabarna- 'mit den Füßen stoßen'
    Ketāberna- 'mit den Füßen stoßen'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A nyenyec r és szölkup r, l, na képző.

    A permi szavak idetartozása első szótagi vokalizmusuk miatt bizonytalan. A szabálytalan hangmegfelelés a szócsalád hangutánzó/hangfestő jellegével magyarázható. 

    A magyar tippod-, tipor- i- eleme finnugor *a > ősmagyar * > magyar i változás eredménye lehet. A tapodtipod ~ stb. alakváltozatok a ~ i megfeleléséhez lásd Bárczi, Htört.2 31, 33. A magyar szócsaládnak palatális hangrendű változatai is vannak: teper-, tipeg-. Ezek szintén a szócsalád hangutánzó/hangfestő jellgével függhetnek össze.

    Hangutánzó/hangfestő szavak, így egymástól független belső nyelvi fejleményekkel is lehet számolni. Hasonló hangalakú és jelentésű szavak más nyelvekben is találhatók, pl. csuvas kazáni tapta- 'lép, teper', oszmán tepmek 'ruer, regimber, donner des coups de pieds', mongol dabta- 'battre, forger, applatir', orosz топaть 'dobog, topog'.

    Többen (lásd Bibliográfia) a cseremisz tapta- 'kalapácsol, kovácsol' igét is idevonták. A szó azonban a tatár tapta- 'tör, dübörög ..., kovácsol' ige átvétele (Räsänen: MSFOu. 50: 67).

    A lapp dapˈpâ- '(meg)köt, szökken (rénszarvas a mély hóban)' ige első és második szótagi vokalizmusa miatt nem tartozhat ide.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 166, 375 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 103 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Lehtisalo: FUF 21: 24 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 46 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Setälä: JSFOu 30/5: 66 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Wichmann: MNy 4: 460 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Horger: MSzav 170.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 264 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 412 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 34 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Strahlmann 249 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
    • Uotila: SyrjChr 158 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 166 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.